Weierstrass-tétel

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Hunfn

  1. Sablon:Humatek A Weierstrass-tétel a matematikában az analízis egyik legfontosabb, alapvető tétele. Az egyváltozós valós függvények esetén a legtöbbször alkalmazott alakja az, hogy korlátos és zárt intervallumon értelmezett folytonos függvénynek van abszolút maximuma és abszolút minimuma. A tétel tetszőleges korlátos és zárt, azaz kompakt halmazra is érvényes amennyiben n-ben maradunk. Általában, Hausdorff-féle topologikus terekben (ahol a korlátos és zárt feltételegyüttes nem esik egybe a kompaktsági kitétellel) a tétel kompakt halmazokra érvényes.

Weierstrass-approximációs tétel

Definíció

A **Weierstrass-approximációs tétel** a valós függvények elméletének egyik alapvető eredménye, amely kimondja, hogy minden folytonos függvény egy zárt intervallumon tetszőleges pontossággal közelíthető polinomfüggvényekkel.

> **Tétel**: Ha f egy folytonos függvény a [a,b] zárt intervallumon, akkor létezik egy polinomfüggvény P(x), amelyre: ε>0,supx[a,b]|f(x)P(x)|<ε.

Ez azt jelenti, hogy bármely folytonos függvényhez található polinom, amely tetszőlegesen jól közelíti azt az adott intervallumon.

Fontos Fogalmak

Folytonos függvény

- Egy f(x) függvény folytonos, ha bármely x0[a,b] pontra teljesül: limxx0f(x)=f(x0).

Polinomközelítés

- Egy polinom P(x)=c0+c1x+c2x2++cnxn közelíti f(x)-et, ha az f(x) és P(x) közötti eltérés [a,b]-n tetszőlegesen kicsivé tehető.

Szupremum normája

- Az eltérést az alábbi normával mérjük: supx[a,b]|f(x)P(x)|, ami az f(x) és P(x) közötti maximális eltérést adja az [a,b] intervallumon.

Bizonyítás

1. Bernstein-polinomok

A bizonyításban a **Bernstein-polinomok** konstrukcióját használjuk. Legyen: Bn(f,x)=k=0nf(kn)(nk)xk(1x)nk, ahol (nk) a binomiális együttható.

2. Polinom közelítése

A Bn(f,x) Bernstein-polinom a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

  1. Bn(f,x) egy polinom x-ben, amely fokszáma legfeljebb n.
  2. Ha f folytonos a [0,1]-en, akkor:

limnBn(f,x)=f(x)egyenletesen a [0,1]-en.

3. Egyenletes konvergencia bizonyítása

A Bernstein-polinomok konvergenciájának alapja a valószínűségelmélet egy eredménye, miszerint: - A (nk)xk(1x)nk tagok x-hez közel koncentrálódnak, ahogy n. - Ennek eredményeként a Bn(f,x) polinomok az f(x) függvényt tetszőlegesen jól közelítik.

4. Általánosítás [a,b]-re

Ha f(x) folytonos [a,b]-n, akkor az [a,b]-t átskálázhatjuk [0,1]-re a következő transzformációval: g(t)=f(a+t(ba)),t[0,1]. Ezután a g(t)-re alkalmazhatjuk a Bernstein-polinomokat, majd visszaskálázással megkapjuk az eredeti függvényt közelítő polinomot.

5. Következtetés

A Bernstein-polinomok konstrukciója bizonyítja, hogy bármely folytonos függvény tetszőlegesen jól közelíthető polinomokkal az adott zárt intervallumon.

Példák

Példa 1: Egyszerű függvény közelítése

Legyen f(x)=x2 a [0,1]-en. A Bernstein-polinom: Bn(f,x)=k=0n(kn)2(nk)xk(1x)nk. Ez a polinom tetszőlegesen jól közelíti f(x)=x2-et, ahogy n.

Példa 2: Nem polinomiális függvény

Legyen f(x)=sin(x) a [0,π]-n. A Weierstrass-tétel garantálja, hogy létezik olyan polinom P(x), amelyre: supx[0,π]|sin(x)P(x)|<ε, bármely ε>0-ra.

Fontos Következmények

  1. **Folytonos függvények közelíthetősége**:
  - A tétel biztosítja, hogy bármely folytonos függvény polinomokkal közelíthető, ami alapvető a numerikus analízisben és az interpolációs módszerekben.
  1. **Fourier-sorok és polinomok kapcsolata**:
  - A tétel lehetővé teszi, hogy a trigonometrikus függvények sorfejtését polinomközelítésekkel helyettesítsük.
  1. **Számítógépes alkalmazások**:
  - A Weierstrass-tétel alapja a függvények numerikus reprezentációjának és számításának.

Összegzés

A **Weierstrass-approximációs tétel** az analízis egyik legfontosabb eredménye, amely biztosítja, hogy bármely folytonos függvény tetszőleges pontossággal közelíthető polinomokkal egy zárt intervallumon. Ez a tétel az interpolációs módszerek, numerikus algoritmusok és a számítógépes matematikai modellezés alapját képezi.

Sablon:Hunl