Számelmélet alaptétele
- Sablon:Matematika Minden egynél nagyobb egész szám előáll prímszámok szorzataként. Ez az előállítás a prímtényezők sorrendjétől eltekintve egyértelmű.
Számelmélet alaptétele
A **számelmélet alaptétele** azt mondja ki, hogy minden 1-nél nagyobb természetes szám egyértelműen felbontható prímek szorzataként, a tényezők sorrendjétől eltekintve. Ez a tétel a számelmélet egyik legfontosabb alaptétele, és alapvető szerepet játszik az egész számok elméletében.
A tétel megfogalmazása
Számelmélet alaptétele: Minden , ahol , létezik olyan pozitív egész , és léteznek olyan prímek , hogy ahol pozitív egészek. Ez a felbontás egyértelmű, azaz az -k és a -k meghatározottak, a tényezők sorrendjétől eltekintve.
A bizonyítás vázlata
A bizonyítás két részből áll: a létezés és az egyértelműség bizonyításából.
1. A létezés bizonyítása
Az indukció módszerével igazolható:
- Báziseset: , amely önmagában prím.
- Indukciós lépés: Tegyük fel, hogy minden természetes számra, ahol , igaz a tétel. Vizsgáljuk -t:
* Ha prím, akkor nincs további teendő, mert már prímek szorzataként írható fel. * Ha nem prím, akkor -t felírhatjuk két és egész szám szorzataként (), ahol . Az indukciós feltevés szerint és prímek szorzataként felbonthatók, így is az.
2. Az egyértelműség bizonyítása
Feltesszük, hogy létezik egy szám, például , amely két különböző módon bontható fel prímek szorzataként: ahol és különböző prímek. A számelmélet alaptulajdonságai szerint egy prím csak önmagával és -gyel osztható. Ezért a két felbontásnak meg kell egyeznie, vagyis , , és minden -re.
Megjegyzések
- A számelmélet alaptételének alkalmazásai közé tartozik a legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös kiszámítása, a számelméleti függvények elemzése, valamint a modern titkosítási algoritmusok, például az RSA alapja.
- A tétel szorosan kapcsolódik a prímszámok vizsgálatához és az egész számok struktúrájához.