Pohlke-tétel
Pohlke-tétel
A **Pohlke-tétel** a műszaki rajz és a geometria alapvető tétele, amely kimondja, hogy minden térbeli háromszög tetszőleges alakú vetülete megfelelő elforgatással és méretarányos torzítással elérhető. Ez az axonometrikus ábrázolás elméleti alapja.
A tétel megfogalmazása
A **Pohlke-tétel** kimondja:
Bármely három adott, nem kollineáris síkbeli vektornak van olyan térbeli megfelelője, hogy ezek vetülete egy adott (rögzített) vetítési irányban pontosan a három adott síkbeli vektor legyen.
Formálisan:
- Legyen adott három, síkban fekvő vektor: .
- Ekkor létezik három térbeli vektor , amelyek vetületei egy adott vetítési irány szerint megegyeznek az síkbeli vektorokkal.
Magyarázat
A tétel az axonometrikus ábrázolás alapját képezi:
- Az axonometrikus ábrázolás célja, hogy egy háromdimenziós tárgyat kétdimenziós rajzon ábrázoljunk úgy, hogy a térbeli arányok és viszonyok megmaradjanak.
- A Pohlke-tétel garantálja, hogy tetszőleges három, síkban fekvő vektor vetítéssel előállítható egy háromdimenziós alakzatból.
Ez azt jelenti, hogy minden kétdimenziós vetülethez létezik legalább egy olyan térbeli konfiguráció, amely ezt a vetületet eredményezi.
Példa
Tegyük fel, hogy egy háromszög vetületét látjuk a síkon. A háromszög vetülete három vektorból áll, amelyek a síkbeli oldalakkal egyeznek meg.
- Ha a síkbeli vektorok:
,
- akkor léteznek olyan térbeli vektorok, például:
,
amelyek vetítései pontosan lesznek.
Alkalmazások
A Pohlke-tétel széles körben alkalmazható a geometria és a műszaki ábrázolás területén:
- **Axonometrikus ábrázolás:** Háromdimenziós tárgyak kétdimenziós vetületeinek tervezése.
- **Műszaki rajz:** Gépek és szerkezetek térbeli geometriájának pontos ábrázolása.
- **Grafikai tervezés:** 3D modellek kétdimenziós vetületének kiszámítása.
- **Művészeti alkalmazások:** Perspektivikus ábrázolások konstruálása.
Megjegyzések
- A tétel alapja az, hogy a síkban lévő vektorok vetülete lineáris transzformációval kapcsolódik a térbeli vektorokhoz.
- A tétel nem garantálja az egyértelműséget: egy adott síkbeli vetülethez végtelen sok térbeli konfiguráció tartozhat.
- A Pohlke-tételt Johann Heinrich Pohlke fogalmazta meg a 19. században, és ez az ábrázoló geometria egyik alaptétele.