Mértékelmélet

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Hunfn

  1. Sablon:Humatek A mértékelmélet a modern matematikának egy olyan ága, amely a halmazokra és azok részhalmazaira vonatkozó mértékek (angolul "measure") bevezetésével foglalkozik. A mérték fogalmát leggyakrabban területek, hosszok, térfogatok általánosítására használják, de a mértékelmélet ennél sokkal tágabb keretek között alkalmazható, és az analízis, a valószínűségelmélet, valamint a funkcionálanalízis alapját is képezi.

Alapfogalmak: 1. Mértéktér: Egy (X,𝒜,μ) hármas, ahol: - X egy nem üres halmaz (az ún. "alaphalmaz"), - 𝒜 egy halmazrendszer (σ-algebra), amely X részhalmazait tartalmazza, és amelyekre mértéket definiálunk, - μ egy mérték, amely minden A𝒜-ra egy nemnegatív számot rendel, vagyis μ:𝒜[0,].

2. Mérték: Egy funkció, amely teljesíti a következő tulajdonságokat: - Nemnegatív: μ(A)0 minden A𝒜-ra. - Nullmértékű halmaz: Ha A=, akkor μ(A)=0. - σ-additivitás: Ha A1,A2,𝒜 egymást kizáró halmazok, akkor μ(i=1Ai)=i=1μ(Ai).

Fontos példák: 1. Lebesgue-mérték: Az egyik legfontosabb mérték az n térben, amely általánosítja a klasszikus terület- és térfogatszámítást. 2. Dirac-mérték: Egy mérték, amely egyetlen pont súlyát adja meg. Például egy pontszerű részecske helyét modellezi a térben.

Alkalmazások: - Valószínűségelmélet: A valószínűségi eloszlások mértékekkel írhatók le, ahol az alaphalmaz események halmazából áll, a mérték pedig a valószínűséget reprezentálja. - Integrálelmélet: A Lebesgue-integrál fogalma mértékelméleti alapokon nyugszik, lehetővé téve a függvények szélesebb osztályainak integrálását. - Fizika: Fizikai rendszerekben az energia, tömeg, és egyéb mennyiségek mértékeinek kiszámításában is alkalmazható.

A mértékelmélet tehát alapvető szerepet játszik a matematikában és annak alkalmazásaiban, különösen a valószínűségelmélet, analízis és a matematika több ágában. Sablon:-ford- Sablon:Trans-top

Sablon:Trans-bottom

Sablon:Hunl