K-adik centrális momentum

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Hunfn

  1. Sablon:Label A k-adik centrális momentum egy statisztikai mutató, amely az eloszlás "formáját" jellemzi. A centrális momentum a középpont (általában a várható érték) körüli eloszlást méri, és hasznos az eloszlás szimmetriájának és szórásának jellemzésében.
Definíció

A k-adik centrális momentum a következő képlettel határozható meg:

μk=E[(Xμ)k]

ahol: - E a várható értéket jelenti, - X az eloszlás általános változója, - μ=E[X] a várható érték (a minta átlagértéke), - k a momentum sorrendi számát jelzi (azaz k=1,2,3,).

Példák

1. Első centrális momentum (k=1): - Az első centrális momentum, μ1, mindig 0, mert: μ1=E[Xμ]=E[X]μ=μμ=0

2. Második centrális momentum (k=2): - A második centrális momentum, μ2, a variancia: μ2=E[(Xμ)2]=Var(X)

3. Harmadik centrális momentum (k=3): - A harmadik centrális momentum, μ3, a szimmetria mérésére szolgál: μ3=E[(Xμ)3] - Ha μ3>0, az eloszlás jobbra torzult; ha μ3<0, akkor balra torzult.

4. Negyedik centrális momentum (k=4): - A negyedik centrális momentum, μ4, a kurtózis mérésére szolgál: μ4=E[(Xμ)4]

Összegzés

A k-adik centrális momentum fontos szerepet játszik az eloszlások jellemzésében, mivel lehetővé teszi a különböző statisztikai tulajdonságok, például a szórás, a szimmetria és a kurtózis megértését. A centrális momentumok használata elengedhetetlen a statisztikai elemzések és modellezések során, mivel segít a valószínűségi eloszlások mélyebb megértésében. Sablon:Hunl