Euler-Fermat-tétel

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Hunfn

  1. Sablon:Humatek Ha a és m egymáshoz relatív prímek (azaz legnagyobb közös osztójuk 1), akkor aφ(m)1(modm) ahol φ(m) az Euler-féle φ-függvény, a pedig egy tetszőleges egész szám. A tétel a kis Fermat-tétel általánosítása, hiszen ha p prímszám, akkor φ(p)=p1.

Euler–Fermat-tétel

Az **Euler–Fermat-tétel** az egész számok számelméletének egyik alapvető tétele, amely általánosítja a Fermat kis tételét.

A tétel megfogalmazása

Legyen n>1 egy pozitív egész szám, és legyen a egy olyan egész, amely relatív prím n-hez (azaz gcd(a,n)=1). Ekkor:

aφ(n)1(modn),

ahol φ(n) az n-hez relatív prím pozitív egész számok száma, azaz az **Euler-féle φ függvény** értéke.

Példa

Ha n=10, akkor φ(10)=4, mert a 10-hez relatív prím számok: 1, 3, 7, 9. Ha például a=3, akkor:

34=81és81mod10=1,

tehát 341(mod10).

A bizonyítás vázlata

A bizonyítás az **Egyenlő maradékosztályok elvén** és az Euler-féle φ függvény tulajdonságain alapul.

1. Az alapfeltételek

Tegyük fel, hogy a és n relatív prímek (gcd(a,n)=1). Az n-hez relatív prím pozitív egész számok halmaza legyen: R={r1,r2,,rφ(n)}, ahol ri elemek relatív prímek n-hez.

2. Az a-val történő szorzás

Szorozzuk meg az R halmaz minden elemét a-val modulo n. Az új halmaz: S={ar1modn,ar2modn,,arφ(n)modn}.

Mivel a relatív prím n-hez, a szorzás permutálja az R elemeit. Ez azt jelenti, hogy S ugyanazokat az elemeket tartalmazza, mint R, csak más sorrendben.

3. Szorzat modulo n

Az R elemeinek szorzata: r1r2rφ(n)(ar1)(ar2)(arφ(n))(modn).

Az a-val szorzás miatt: r1r2rφ(n)aφ(n)(r1r2rφ(n))(modn).

Mivel az R elemeinek szorzata relatív prím n-hez, oszthatunk vele, így: aφ(n)1(modn).

Megjegyzések

  • Az Euler–Fermat-tétel egy speciális esete a **Fermat kis tétele**, amely azt mondja ki, hogy ha n prím és a nem osztható n-nel, akkor an11(modn).
  • A tétel alkalmazható a modern titkosítási algoritmusokban, például az RSA algoritmusban.

Sablon:Hunl