Dualitás elve

1. Sablon:Humatek A logikában azt a jelenséget hívjuk dualitásnak, amikor egy logikai konstans igazságfeltételeit megadva, egy új konstans igazságfeltételeit kaphatjuk, ha az első meghatározásban az igaz szó előfordulásait átcseréljük a hamis szóra. Ez az általános törvényszerűség megfigyelhető mind a kijelentéslogikában (más néven proporcinális vagy nullad rendű logikában), mind az elsőrendű logikában (más néven predikátumlogika) mind pedig a különféle modális logikákban.

• minden $\wedge$ jelet $\vee$-re, és minden $\vee$ jelet $\wedge$-re cserélünk,
• minden negálatlan $A_i$ változót $\mathrm{\neg }{A}_i$ -re, és minden $\mathrm{\neg }{A}_i$ negált változót $A_i$-re cserélünk.
• Legyen $F=(A\wedge (\mathrm{\neg }B))\vee (B\wedge C)\vee (\mathrm{\neg }(\mathrm{\neg }A))$.
• Ekkor F duálisa $((\mathrm{\neg }A)\vee B)\wedge ((\mathrm{\neg }B)\vee (\mathrm{\neg }C))\wedge (\mathrm{\neg }A)$.

• Sablon:En: Sablon:T