Csoportelmélet

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Hunfn

  1. Sablon:Label A csoportelmélet a matematika egyik ága, amely a csoportok struktúrájával, tulajdonságaival és azok alkalmazásaival foglalkozik. A csoportok olyan algebrai struktúrák, amelyek egy halmaz és egy bináris művelet kombinációját képviselik, amely kielégíti bizonyos axiomatika szabályait.

Csoportok definíciója

Egy G halmaz csoport, ha a következő feltételek teljesülnek:

1. Zártság: Ha a,bG, akkor a*bG (ahol * a csoport művelete).

2. Associativitás: Minden a,b,cG esetén: (a*b)*c=a*(b*c)

3. Identitás: Létezik egy eG elem, amelyre a*e=e*a=a minden aG esetén.

4. Inverz: Minden aG elemhez létezik egy bG olyan, hogy a*b=b*a=e.

Csoportok típusai

1. Abeli csoportok: Olyan csoportok, amelyekre a művelet kommutatív, azaz a*b=b*a minden a,bG esetén.

2. Végtelen és véges csoportok: A csoportok osztályozhatók véges vagy végtelen számú elemük alapján.

3. Normálcsoportok: Egy NG normálcsoport, ha gNg1N minden gG esetén.

Példák

1. Ciklikus csoportok: Olyan csoportok, amelyek generálhatóak egyetlen elem által. Például a /n csoport a modulo n aritmetika alapján.

2. Permutációs csoportok: A halmazok permutációiból álló csoportok, mint például a szimmetrikus csoport Sn, amely az n elem permutációit tartalmazza.

3. Mátrixcsoportok: Az n×n invertálható mátrixok képezik a csoportot a mátrixok szorzása alatt.

Alkalmazások

- Kombinatorika: A csoportelmélet segít a szimmetriák és kombinációk vizsgálatában. - Kriptográfia: A csoportok tulajdonságai alapvetőek a titkosítási algoritmusokban. - Fizika: A szimmetriák csoportelméleti megközelítései fontosak a kvantummechanikában és a részecskefizikában.

Sablon:-ford-

Sablon:Hunl