Bernoulli-számok

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Hunfn

  1. Sablon:Humatek A Bernoulli-számok nagyon érdekes és fontos elemei a számelméletnek és a matematikai analízisnek. Ezek a számok nemcsak a rekurzív definíciójuk alapján állnak elő, hanem sok különböző matematikai kontextusban is előfordulnak, például a sorfejtésekben és a speciális függvények kifejezésében.

A racionális számokból álló Bernoulli-számsorozatot ((Bn)n0) a következő rekurzió határozza meg:

B0=1, továbbá
B0+2B1=0,
B0+3B1+3B2=0,
B0+4B1+6B2+4B3=0,
B0+5B1+10B2+10B3+5B4=0, és így tovább.
Általánosan a következő rekurzív képlettel értelmezzük a sorozatot: Bn=1n+1k=0n1((n+1k)Bk).

Így adódik a B0=1,B1=12,B2=16,B3=0,B4=130,B5=0,B6=142, sorozat.

A Bernoulli-számok néhány további érdekes jellemzője és alkalmazása:

Alternáló Sorozatok: A Bernoulli-számok segítségével kifejezhetőek különféle alternáló sorozatok és identitások. Például a summák és polinomok integrálásának során a Bernoulli-számok szerepet játszanak.

Polinomok: A Bernoulli-számok megjelennek a Bernoulli-poligonban is, amely egy speciális típusú polinom, amely a Bernoulli-számok segítségével definiálható.

Euler-féle Polinomok: A Bernoulli-számok és az Euler-féle polinomok között szoros kapcsolat van, mivel az Euler-féle polinomok kifejezhetők a Bernoulli-számok segítségével.

Kalkulus: A Bernoulli-számok gyakran előkerülnek a határértékek és sorok vizsgálata során, különösen az analízis különböző területein, mint például a Taylor-sorok és a Fourier-sorok.

Zéta-függvény: A Riemann-féle zéta-függvényhez való kapcsolódásuk miatt a Bernoulli-számok fontos szerepet játszanak a számelméletben, különösen a számok eloszlásának és a prim számokkal kapcsolatos kérdésekben. Sablon:Hunl