Diszkrét eloszlásfüggvény

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>LinguisticMystic 2024. október 7., 09:58-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Hunfn

  1. Sablon:Humatek A diszkrét eloszlásfüggvény (vagy diszkrét valószínűségi eloszlás) egy olyan valószínűségi eloszlás, amely egy végső vagy megszámlálhatóan végtelen sok lehetséges kimenetet definiál. Ezen eloszlások esetén a valószínűségek összege 1, és minden egyes kimenethez egy valószínűségi érték tartozik.
Főbb jellemzők

1. Definíció: A diszkrét valószínűségi eloszlás függvénye, amely megadja, hogy egy véletlen változó milyen valószínűséggel veszi fel az egyes értékeket. Leggyakrabban a következő formában írható fel: P(X=xi)=pi ahol X a diszkrét véletlen változó, xi az értékek halmaza, és pi a hozzájuk tartozó valószínűségek.

2. Valószínűségi tömegfüggvény (PMF): A diszkrét eloszlások jellemzője a valószínűségi tömegfüggvény, amely a diszkrét változó értékeit és azok valószínűségeit kapcsolja össze. A PMF a következőképpen definiálható: P(X=x)=f(x) ahol f(x) a tömegfüggvény, amely minden x esetén megadja a valószínűséget.

3. Összegzés: A diszkrét eloszlások valószínűségeinek összege 1: iP(X=xi)=1

Példák diszkrét eloszlásokra

1. Bernoulli-eloszlás: Egyetlen kísérlet (pl. pénzfeldobás) két kimenettel (siker és kudarc) rendelkezik, valószínűségekkel p és 1p.

2. Binomiális eloszlás: n független Bernoulli-kísérlet eredményeit modellezik, amelyben k a sikeres kísérletek száma. A valószínűségi tömegfüggvény: P(X=k)=(nk)pk(1p)nk

3. Poisson-eloszlás: A ritkán előforduló események számát modellezik egy rögzített időtartam alatt. A PMF: P(X=k)=λkeλk! ahol λ az események várható száma.

Összefoglalás
A diszkrét eloszlásfüggvények alapvető szerepet játszanak a valószínűségszámításban és a statisztikában, és széles körben alkalmazzák őket különféle kísérletek és modellek elemzésében.

Sablon:Hunl