Dualitás elve

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>E46hg2 2020. április 4., 00:53-kor történt szerkesztése után volt. (en1 sablon)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Hunfn

  1. Sablon:Humatek A logikában azt a jelenséget hívjuk dualitásnak, amikor egy logikai konstans igazságfeltételeit megadva, egy új konstans igazságfeltételeit kaphatjuk, ha az első meghatározásban az igaz szó előfordulásait átcseréljük a hamis szóra. Ez az általános törvényszerűség megfigyelhető mind a kijelentéslogikában (más néven proporcinális vagy nullad rendű logikában), mind az elsőrendű logikában (más néven predikátumlogika) mind pedig a különféle modális logikákban.
  • minden jelet -re, és minden jelet -re cserélünk,
  • minden negálatlan Ai változót ¬Ai -re, és minden ¬Ai negált változót Ai-re cserélünk.
  • Legyen F=(A(¬B))(BC)(¬(¬A)).
  • Ekkor F duálisa ((¬A)B)((¬B)(¬C))(¬A).