Picard-tétel
- Sablon:Label A komplex analízisben Picard kis és nagy tétele két, egymáshoz kapcsolódó tétel, amelyek az analitikus függvények értékkészletét jellemzik. Émile Picard után nevezték el őket.
Állítások
Az exp(1⁄z) függvény ábrázolása, középpontban a lényeges szingularitás z = 0. A színárnyalat az exp(1⁄z) argumentumát, a fényesség az abszolútértéket jelenti. Látható, hogy a függvény a szingularitáshoz akármilyen közel minden nullától különböző értéket felvesz A kis Picard-tétel:
Ha f : C → C egészfüggvény, és nem konstans, akkor az értékkészlete teljes C, vagy C , kivéve egyetlen komplex számot.[1]
Ez a tétel Liouville tételének lényeges erősítése, ami csak annyit állít, hogy a képhalmaz nem lehet korlátos. Ezt a tételt később többféleképpen is belátták, és Schottky tétele ennek egy kvantitatív változata.
A nagy Picard-tétel:
Ha f analitikus, és egy w helyen lényeges szingularitása van, akkor w bármely pontozott környezetében minden értéket legfeljebb egyetlen kivétellel végtelenszer sokszor felvesz.[1]
Ez a Casorati–Weierstrass-tétel lényegi erősítése, ami csak annyit állít, hogy az értékkészlet sűrű a komplex síkon. Ebből következik, hogy nem polinom egészfüggvény minden értéket legfeljebb egy kivétellel végtelenszer sokszor felvesz.
Picard-tétel
A **Picard-tétel** az analitikus függvények elméletének egyik mély eredménye, amely azt írja le, hogy a teljes (azaz a teljes síkon holomorf) függvények miként viselkednek a komplex számok halmazán.
Két formája van: a **kis Picard-tétel** és a **nagy Picard-tétel**.
Kis Picard-tétel
Ha egy nem konstans, teljes függvény, akkor a komplex számok halmazán legfeljebb egyetlen értéket hagyhat el.
Magyarázat
Ez azt jelenti, hogy ha nem konstans, akkor bármely számhoz (kivéve legfeljebb egyet) létezik olyan , amelyre . Például az függvény nem veszi fel a 0 értéket, de minden más komplex számot igen.
Nagy Picard-tétel
Ha egy holomorf függvény szingularitással rendelkezik az pontban, amely esszenciális szingularitás, akkor az pont bármely környezetében végtelen sokszor felvesz minden lehetséges komplex értéket, kivéve legfeljebb egyet.
Magyarázat
A nagy Picard-tétel a függvény esszenciális szingularitásaira vonatkozik. Az esszenciális szingularitás azt jelenti, hogy a függvény viselkedése az adott pont körül kaotikus, és a lehetséges értékek halmaza majdnem az egész komplex síkot lefedi.
Példa
Az függvény az pontban esszenciális szingularitással rendelkezik. A nagy Picard-tétel szerint az függvény a 0 pont körüli bármely kis környezetben végtelen sokszor felveszi minden komplex értéket, kivéve legfeljebb egyet (ebben az esetben 0).
A kis Picard-tétel bizonyítása
A bizonyítás Riemann-féle felületek és nagy komplex analízis technikák alkalmazását igényli, de a fő lépései a következők:
1. **Teljes függvény tulajdonságai:** Ha nem konstans és teljes, akkor holomorf az egész komplex síkon, és a Liouville-tétel szerint nem lehet korlátos.
2. **Értékelkerülés:** Ha kihagy két különböző értéket , akkor a függvény szintén holomorf és nem konstans, de a komplex síkon véges, ami ellentmond a Liouville-tételnek.
3. **Következmény:** Ez bizonyítja, hogy legfeljebb egyetlen értéket hagyhat el.
A nagy Picard-tétel bizonyítása
A bizonyítás bonyolultabb, és az alábbi elemeket használja:
1. **Esszenciális szingularitás definíciója:** A Casorati–Weierstrass-tétel szerint egy esszenciális szingularitás körül a függvény közelítőleg minden értéket felvesz.
2. **Normált értékelés:** Az függvényt megfelelően normalizálják, hogy a szingularitás tulajdonságait kiemeljék.
3. **Montel-tétel:** Ez a kompakt halmazok tulajdonságait használja, hogy igazolja, hogy minden értéket (kivéve legfeljebb egyet) végtelen sokszor felvesz.
Következmények
A Picard-tételek mély kapcsolatot mutatnak a komplex analízis, az értékelkerülési problémák és az esszenciális szingularitások kaotikus viselkedése között. Az eredmények fontosak a holomorf függvények elméletében és az algebrai geometriában is.