Tapasztalati szórás

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Hunfn

  1. Sablon:Label A tapasztalati (empirikus) szórás a minta adataiból számított szórás, amely a minta adatainak átlagtól való átlagos eltérését méri. Az empirikus szórás a minta szóródásának mérőszáma, és a populáció szórásának becslésére használjuk. Fontos szerepe van a statisztikai adatelemzésben, mivel megmutatja, hogy a minta mennyire szóródik az átlag körül.

Tapasztalati Szórás Képlete

Az empirikus szórás (s) képlete a következő:

s=1n1i=1n(xix¯)2

ahol: - n a minta elemszáma, - xi a minta i-edik eleme, - x¯ a mintaátlag, amelyet az alábbi képlet ad meg:

x¯=1ni=1nxi

Magyarázat

- A x¯ a minta középértékét, vagyis a minta átlagát jelenti. - Az (xix¯)2 kifejezés minden adatpont és a mintaátlag közötti eltérés négyzetét adja meg. - Az eltérések négyzeteinek összege (i=1n(xix¯)2) a teljes eltérés mértékét mutatja. - Az 1n1 korrekciós tényező, amelyet Bessel-korrekciónak nevezünk, biztosítja, hogy a becslés torzítatlan legyen. A n1 használata javítja a szórás becslésének pontosságát, különösen kisebb minták esetén.

Példa

Tegyük fel, hogy egy minta az alábbi adatokból áll: 4,8,6,10,12.

1. Mintaátlag kiszámítása: x¯=4+8+6+10+125=8

2. Eltérések négyzeteinek összege: (48)2+(88)2+(68)2+(108)2+(128)2=16+0+4+4+16=40

3. Tapasztalati szórás kiszámítása: s=4051=103,16

Tehát az empirikus szórás körülbelül 3,16, ami azt mutatja, hogy a mintaadatok átlagosan ennyire térnek el a mintaátlagtól.

Jelentőség

A tapasztalati szórás egy fontos statisztikai mutató, amely a minta adatai közötti változékonyságot méri. Nagyobb szórás esetén az adatok szétszórtabbak, míg kisebb szórás esetén az adatok közelebb helyezkednek el a mintaátlaghoz. Az empirikus szórás gyakran alkalmazott mérőszám a különböző statisztikai elemzésekben, például a regressziós analízisben és a hipotézisvizsgálatban. Sablon:Hunl