K-adik tapasztalati momentum

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>LinguisticMystic 2024. október 7., 10:30-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Hunfn

  1. Sablon:Label A k-adik tapasztalati momentum a statisztikai minták elemzésében használt eszköz, amely a minta központi tendenciáinak, szóródásának és alakjának jellemzésére szolgál. A momentumok általánosítják az olyan ismertebb statisztikai mutatókat, mint az átlag vagy a szórás. A tapasztalati (vagy empirikus) momentumok egy mintán alapulnak, és az adott minta adataiból számítják őket, szemben az elméleti momentumokkal, amelyeket a populáció eloszlása alapján határoznak meg.

Általános formula:

A k-adik tapasztalati momentum egy minta x1,x2,,xn adataira vonatkoztatva így definiálható: mk=1ni=1n(xix)k, ahol: - x1,x2,,xn a mintaelemek, - x a minta átlaga, - k a momentum rendje (azaz, hogy hanyadik momentumot számoljuk), - n a minta mérete.

Ez a centrált tapasztalati momentum. Ha a középpontozást nem alkalmazzuk, akkor a nem centrált tapasztalati momentum egyszerűen: mk=1ni=1nxik.

Első néhány momentum:

1. Első tapasztalati momentum: Az első momentum általában az átlagot adja meg, és a centrálás miatt nulla a centrált változatban: m1=1ni=1n(xix)=0.

2. Második tapasztalati momentum: A második centrált momentum a mintavariancia, amely a minta szóródását méri: m2=1ni=1n(xix)2. Ez az érték közelíti a populációs varianciát.

3. Harmadik tapasztalati momentum: A harmadik centrált momentum a ferdeséget (aszimmetriát) méri, és azt mutatja meg, hogy a minta eloszlása jobbra vagy balra ferde-e: m3=1ni=1n(xix)3.

4. Negyedik tapasztalati momentum: A negyedik centrált momentum a csúcsosságot (kurtózist) méri, amely azt jelzi, hogy az eloszlás mennyire „csúcsos” vagy „lapos” az átlag körül: m4=1ni=1n(xix)4.

Alkalmazás: A k-adik tapasztalati momentumokat gyakran használják az adatok elemzésére és leírására, mert információt nyújtanak az eloszlás alakjáról, a középponttól való eltérésekről, illetve az adatok eloszlásának aszimmetriájáról és koncentrációjáról. A momentumok segítségével mélyebb statisztikai jellemzést kaphatunk az adatokról, például a normálistól való eltéréseket, a szimmetriát, és a ritka vagy gyakori értékek eloszlását. Sablon:Hunl