Illeszkedésvizsgálat

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>LinguisticMystic 2024. november 16., 18:45-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Hunfn

  1. Sablon:Label Az illeszkedésvizsgálat (vagy más néven illeszkedési próba) egy statisztikai eljárás, amelyet arra használnak, hogy megvizsgálják, mennyire jól illeszkednek a megfigyelt adatok egy adott elméleti eloszláshoz. Ez a módszer segít eldönteni, hogy egy adathalmaz követi-e a feltételezett eloszlást, például a normális, binomiális, vagy Poisson-eloszlást.

1. Khi-négyzet illeszkedési próba

Az egyik leggyakrabban használt módszer az illeszkedésvizsgálatra a khi-négyzet illeszkedési próba (Chi-square goodness-of-fit test). Ez a próba azt vizsgálja, hogy a megfigyelt gyakoriságok mennyire térnek el a várt, elméleti gyakoriságoktól.

A próba lépései:

1. Nullhipotézis (H0) és alternatív hipotézis (HA) megfogalmazása: - H0: Az adatok egy adott eloszlást követnek (például normális eloszlás). - HA: Az adatok nem követik az adott eloszlást.

2. Khi-négyzet statisztika kiszámítása: A khi-négyzet statisztika az eltérés mértéke a megfigyelt (Oi) és a várt (Ei) gyakoriságok között:

χ2=i=1k(OiEi)2Ei ahol k az események száma, Oi a megfigyelt gyakoriság, Ei pedig a várt gyakoriság.

3. Szabadságfok meghatározása: A szabadságfok (df) az eloszlásban lévő paraméterek száma, ami általában k1, ahol k a lehetséges kimenetelek száma, de ha a paramétereket becsüljük (pl. az átlagot), akkor ezt is figyelembe kell venni.

4. Khi-négyzet eloszlás alapján kritikus érték meghatározása: A próba eredményét összehasonlítjuk egy khi-négyzet eloszlás kritikus értékével. Ha a számított khi-négyzet érték meghaladja ezt, akkor elutasítjuk a nullhipotézist, különben nem.

5. Döntés: - Ha a számított khi-négyzet statisztika nagyobb, mint a táblázatban lévő kritikus érték egy adott szignifikanciaszinten (például 5 - Ha a számított érték kisebb, mint a kritikus érték, akkor nem utasítjuk el a nullhipotézist, azaz az adatok jól illeszkednek az elméleti eloszláshoz.

Példa:

Tegyük fel, hogy egy hatoldalú dobókockát dobunk 60-szor, és a megfigyelt gyakoriságok a következőek:

- 1-es: 8 - 2-es: 10 - 3-as: 9 - 4-es: 12 - 5-ös: 11 - 6-os: 10

Az elméleti eloszlás szerint minden szám ugyanakkora valószínűséggel fordul elő, tehát a várt gyakoriság minden szám esetén: Ei=606=10

A khi-négyzet statisztika így számítható: χ2=(810)210+(1010)210+(910)210+(1210)210+(1110)210+(1010)210 χ2=410+0+110+410+110+0=1

A szabadságfok df=61=5, és ha a kritikus érték 5%-os szignifikanciaszinten 11.07, akkor mivel 1<11.07, nem utasítjuk el a nullhipotézist, tehát a kockadobás eredményei jól illeszkednek a feltételezett egyenletes eloszláshoz.

2. Illeszkedésvizsgálat más módszerekkel

- Kolmogorov–Smirnov próba: Folytonos eloszlások esetén alkalmazható, és azt vizsgálja, hogy két eloszlás mennyire tér el egymástól (például egy minta eloszlása mennyire tér el egy elméleti eloszlástól). - Shapiro-Wilk teszt: Főleg a normalitás vizsgálatára szolgál, vagyis arra, hogy egy minta követ-e normális eloszlást.

Összegzés:

Az illeszkedésvizsgálat alapvetően arra szolgál, hogy megvizsgálja, mennyire követi egy minta a feltételezett elméleti eloszlást. A legelterjedtebb módszer a khi-négyzet illeszkedési próba, de más eloszlások esetén speciális teszteket is alkalmaznak, például a Kolmogorov–Smirnov tesztet vagy a Shapiro-Wilk tesztet. Sablon:-ford- Sablon:Trans-top

Sablon:Trans-bottom Sablon:Hunl