Vektor szorzása skalárral

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen 217.65.122.212 (vitalap) 2021. február 1., 21:52-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Hunfn

  1. Sablon:Label

A skalárral való szorzás ötlete a szorzat, mint ismételt összeadás hasonlóságából ered:

λ.a=a+a++aλ darab, ha λ.

Mivel ebben az esetben a vektor hossza nőtt meg, adja magát, hogy a λ.a vektor a-val párhuzamos, és annál λ-szor hosszabb bármilyen T-beli elem esetén.

Mivel T elemeit nevezzük skalárnak, adja magát az elnevezés is. A skalár szó ugyan számot jelent, de ez nem jelent problémát, mivel T általában számhalmaz, rendszerint a valós vagy komplex számok teste.

Lineáris kombináció

A skalárral való szorzás eredménye vektor, így a vektortér eleme, és az összeadásban tag lehet. Ha adott a, b és c, valamint α, β és γ skalárok, akkor lineáris kombinációnak nevezzük az alábbi vektort:

r=α.a+β.b+γ.c

Általános alakban írva a lineáris kombináció:

i=1nαi.ai

Ennek segítségével lehet értelmezni a vektortér dimenzióját is. A nullvektort ugyanis elő lehet állítani

0=0.a1+0.a2+

alakban. Ezt triviális előállításnak nevezzük. Előfordulhat azonban, hogy a zérusvektort nem nulla skalárokkal is megkaphatjuk, ekkor az (ai) rendszert lineárisan függőnek mondjuk. A legbővebb olyan rendszert, ami lineárisan független a vektortérben, a tér bázisának nevezzük. A bázis elemszáma lesz a vektortér dimenziója.

Ha pedig van egy bázisunk egy vektortérben, akkor bármely vektor megadható egyértelműen a bázis lineáris kombinációjaként. Az együtthatókat ekkor a vektor koordinátáinak nevezzük. Könnyen belátható, hogy két vektor összegének koordinátái a két vektor koordinátáinak összege.


Sablon:-ford-

Sablon:Lásd