Darboux-tétel

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>LinguisticMystic 2024. december 15., 00:15-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Hunfn

  1. Sablon:Humatek A Darboux-tétel a matematikai analízisben azt mondja ki, hogy egy intervallumon differenciálható függvény deriváltfüggvénye olyan, hogy bármely két függvényértéke közé eső értéket felvesz. A tétel egyik következménye, hogy a deriváltfüggvénynek ugrása vagy megszüntethető szakadása semmiképpen nem lehet.

Darboux-tétel

A **Darboux-tétel** az analízis egyik fontos tétele, amely a deriváltak viselkedésére vonatkozik. A tétel kimondja, hogy ha egy függvény deriválható egy zárt intervallumon, akkor a deriváltja teljesíti a középértéktételhez hasonló tulajdonságot.

---

Tétel

Legyen f egy valós-valós függvény, amely deriválható az [a,b] intervallumon. Ha f(a) és f(b) a derivált értékei az intervallum végpontjaiban, akkor minden c számra, amelyre f(a)cf(b) (vagy f(b)cf(a)), létezik egy x(a,b), amelyre:

f(x)=c.

---

Értelemezés

A Darboux-tétel kimondja, hogy a derivált függvény nem kell, hogy folytonos legyen, de rendelkezik az intervallumtulajdonsággal. Ez azt jelenti, hogy ha a derivált egy adott intervallum végpontjaiban felvesz két különböző értéket, akkor az intervallumban bármely köztes értéket is felvesz.

---

Bizonyítás

1. Előzetes feltételek

Legyen f egy deriválható függvény az [a,b]-n, és legyen f(a)=p, f(b)=q, ahol pq. Tegyük fel, hogy c egy szám az [p,q] intervallumban (feltételezhetjük, hogy p<q a könnyebb érthetőség kedvéért).

---

2. Segédfüggvény definiálása

Definiáljunk egy segédfüggvényt: g(x)=f(x)cx. Ez a függvény egyszerűen a f(x) függvényt módosítja azzal, hogy levonja az c-vel súlyozott x-et.

---

3. A segédfüggvény deriváltja

A g(x) függvény deriváltja: g(x)=f(x)c.

---

4. Alkalmazzuk a középértéktételt

A g(x) folytonos az [a,b]-n és differenciálható az (a,b)-n, mivel f(x) is rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Az g(x) értékei az intervallum végpontjain: g(a)=f(a)ca,g(b)=f(b)cb.

Tegyük fel, hogy g(a)g(b). Az g(x)=0 teljesül az (a,b) intervallumban valamilyen x-re a középértéktétel miatt. Ekkor: g(x)=f(x)c=0f(x)=c.

---

5. Következtetés

Ez azt jelenti, hogy a f(x) derivált az (a,b)-n felveszi a c értéket. Mivel c bármelyik szám lehet az [p,q] intervallumban, ez teljesíti a tétel állítását.

---

Következmények

  1. Deriváltak és folytonosság:

A derivált nem szükségszerűen folytonos (például ha f(x) egy deriválható függvény, amelynek deriváltja ugrásszerűen változik), de a derivált megőrzi az intervallumtulajdonságot.

  1. Kapcsolat a középértéktétellel:

A Darboux-tétel az egyváltozós függvények középértéktételének kiterjesztése a deriváltakra.

  1. Nem folytonos deriváltak példája:

Például a következő függvény: f(x)={x2sin(1x)ha x0,0ha x=0, deriválható, de a deriváltja nem folytonos. Ennek ellenére teljesíti a Darboux-tételt.

---

Példa

Legyen f(x)=x3 az [a,b]=[1,1] intervallumon. Ekkor: f(x)=3x2. A derivált f(a)=f(1)=3 és f(b)=f(1)=3. Az intervallumban a f(x) értékei [0,3]-t fedik le. A Darboux-tétel szerint az (a,b)-n bármely c[0,3]-ra létezik egy x(1,1), ahol f(x)=c.

---

Összefoglalás

A **Darboux-tétel** megmutatja, hogy a deriváltaknak van egy "folytonosságszerű" tulajdonságuk az értékkészletükre nézve, még akkor is, ha maguk a deriváltfüggvények nem folytonosak. Ez fontos szerepet játszik az analízisben, különösen a deriváltak viselkedésének mélyebb megértésében.

Sablon:Hunl