Nagy számok erős törvénye

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>LinguisticMystic 2024. november 16., 23:58-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Hunfn

  1. Sablon:Label A nagy számok erős törvénye (angolul: Strong Law of Large Numbers, SLLN) a valószínűségszámítás egyik alapvető tétele, amely kimondja, hogy egy véletlen kísérlet többszöri megismétlésekor a mintavételi átlag „szinte biztosan” konvergál az elméleti várható értékhez.

Tétel megfogalmazása

Legyenek {X1,X2,} egymástól független, azonos eloszlású valószínűségi változók, amelyeknek létezik várható értékük 𝔼[Xi]=μ. Definiáljuk az Sn részösszegeket és az X¯n mintavételi átlagot az alábbi módon: Sn=i=1nXi,X¯n=Snn.

Ekkor a nagy számok erős törvénye szerint: X¯nszinte biztosanμ,azaz (limnX¯n=μ)=1.

Értelmezés

  • A gyenge törvény (WLLN) csak a valószínűség szerinti konvergenciát írja le:

ϵ>0:(|X¯nμ|>ϵ)0. Ezzel szemben az erős törvény szinte biztos konvergenciát állít.

  • Ez az empirikus tapasztalat matematikai igazolása: elegendő számú kísérlet után a mintavételi átlag egyre pontosabban közelíti az elméleti várható értéket.

Bizonyítás

      1. Kolmogorov-féle verzió

Legyenek {X1,X2,} egymástól független, azonos eloszlású valószínűségi változók, és feltételezzük, hogy 𝔼[Xi2]< (a második momentum véges). A Kolmogorov-féle egyenlőtlenség és a Borel-Cantelli lemma segítségével bizonyítható, hogy: (limnX¯n=μ)=1.

      1. Gyengébb feltételek mellett

Ha csak 𝔼[|Xi|]<, akkor speciális bizonyításokkal szintén belátható az állítás.

Példák

  1. Kockadobás: Legyen Xi az i-edik kockadobás eredménye. Az elméleti várható érték μ=3.5, és:

1ni=1nXiszinte biztosan3.5(n).

  1. Érmefeldobás: Legyen Xi az i-edik érmefeldobás eredménye (Xi=1 fej, Xi=0 írás). Ha a fej valószínűsége p=0.5, akkor:

1ni=1nXiszinte biztosan0.5.

  1. Laboratóriumi mérések: Egy fizikai mennyiség (pl. hőmérséklet) többszöri mérése esetén a mért értékek átlaga szinte biztosan közelíti a valódi értéket.

Kapcsolat más tételekkel

  • **Gyenge törvény:** Csak valószínűség szerinti konvergenciát állít.
  • **Központi határeloszlás tétel (CLT):** A mintavételi átlag normális eloszlás felé tart nagy n-re:

n(X¯nμ)eloszlás szerintN(0,σ2).

  • **Ergodikus tétel:** A nagy számok törvénye speciális esetként kapcsolódik az ergodikus folyamatokhoz.

Összefoglalás

A nagy számok erős törvénye a valószínűségszámítás egyik legfontosabb tétele, amely biztosítja, hogy a mintavételi átlag hosszú távon pontosan megegyezik az elméleti várható értékkel. Ez az alapja a statisztikai következtetéseknek, mivel garantálja a véletlen kísérletek stabilitását és megbízhatóságát.

Sablon:Hunl